Mit árulhatnak el rólam valójában ezek a kérdőívek?
A percentilis összehasonlítás, nem mérés
A nyerspontszáma az, amit válaszolt. A percentilis ezt egy adott embercsoporthoz viszonyítja, és a csoport megváltoztatása megváltoztatja a percentilist anélkül, hogy Önben bármi változna.
Az összehasonlító csoport önszelektált
Mindenki, aki benne van, online talált egy személyiségkérdőívet, és úgy döntött, kitölti. Egyetlen minta sem véletlenszerű itt, és egy nagyobb minta ezt nem orvosolja — ugyanazt a torzított populációt méri pontosabban.
Az alacsony, átlagos és magas sávok, nem típusok
A határok a 30. és a 70. percentilisnél vannak. Két ember egy határ két oldalán különböző szavakat kap, pedig alig különböznek. Semmi sem sorolja itt Önt valamilyen embertípusba.
A pontszámok kitöltésről kitöltésre változnak
Töltse ki újra a kérdőívet egy hónap múlva, és a számok kissé elmozdulnak; egy határ közelében lévő pontszám át is lépheti azt. Egyetlen eredményt egy leolvasásnak tekintsen, ne rögzített mennyiségnek.
Ezek a vonások leírnak, nem diagnosztizálnak
Azt foglalják össze, hogyan írják le magukat az emberek. Nem klinikai felmérések, nem diagnosztizálnak semmit, és egyetlen itteni pontszám sem az egészségére vonatkozó lelet.
Csoportokat jobban előrejeleznek, mint egyéneket
A vonáspontszámok valódi átlagos különbségeket mutatnak nagy embercsoportok között. Gyengén jelzik előre, mit fog tenni egy adott ember egy adott napon, és nem szabad őket arra használni, hogy eldöntsék, kit vesznek fel munkára vagy intézménybe.
Kikkel hasonlítanak össze?
A percentilis azt mondja meg, hol helyezkedik el a referenciaadatokban szereplő emberek között — nem általában az emberek között. Ez a különbség többet számít, mint amilyennek látszik.
Mindenki, aki ezekben az adatokban szerepel, az interneten talált egy személyiségkérdőívet, és úgy döntött, kitölti. Senkit sem választottak ki véletlenszerűen. Azok, akik több időt töltenek online, akik szeretik az önvizsgálatot, vagy akik épp pszichológiakurzust végeztek, felülreprezentáltak, és nem lehet megmérni, mennyire.
Egy nagyobb minta ezt nem orvosolja. Egymillió önszelektált válaszadó ugyanazt a torzított populációt méri pontosabban. Ettől nem válik általános népességgé.
- Mini-IPIP — 1 009 226 válaszadó, gyűjtve: 2016-2018.
- MFQ-2 — 5 312 válaszadó, gyűjtve: 2021-05 (national samples), 2021-09 (online panel).
- IPIP Big-Five Factor Markers — 1 009 184 válaszadó, gyűjtve: 2016-2018.
- IPIP-NEO-120 — 619 150 válaszadó, gyűjtve: 2001-2011.
- IPIP-HEXACO-240 — 22 786 válaszadó.
- IPIP-NEO-300 — 307 313 válaszadó, gyűjtve: 2001-2011.
A „75. percentilis extraverzióban” tehát így értendő: extravertáltabb, mint azok 75%-a, akik online kitöltötték ezt a kérdőívet. Ez valódi és hasznos összehasonlítás. Nem ugyanaz az állítás, mint hogy „extravertáltabb, mint az emberek 75%-a”.
Ez nem csak a mi hibánk. A legtöbb közzétett személyiségnorma ugyanígy működik, a kereskedelmiek is, amelyek gyakran egyáltalán nem árulják el, hogyan toborozták a mintáikat. Mi inkább elmondjuk.
Miért változik az eredményem, ha a nemet vagy az életkort módosítom?
Mert azt változtatja meg, kikhez viszonyítva rangsoroljuk, nem azt, amit válaszolt. A nyerspontszáma soha nem változik. A személyiségpontszámok rendszeresen különböznek a csoportok között — a nők átlagosan magasabb pontszámot érnek el neuroticizmusban és barátságosságban, a lelkiismeretesség pedig a felnőttkor során nő, miközben a neuroticizmus csökken —, így ugyanaz a nyerspontszám az egyik csoportban hétköznapi, a másikban magas lehet.
Egyik rangsor sem igazabb. Más-más kérdésre felelnek. Ezért jelenik meg a nyerspontszám mindig a percentilis mellett, és ezért hasonlíthatja magát mindenkihez, nem csak a saját csoportjához.
Mit jelent az alacsony, az átlagos és a magas?
Az eloszlás sávjai: az alacsony a 30. percentilis alatt van, az átlagos a középső 40%, a magas a 70. fölött. Nem embertípusok. A 69. és a 71. percentilisen lévő embert másképp írjuk le, pedig alig különböznek.
A sávhatár közelében lévő pontszámok bármely eredmény leginkább bizonytalan részei. Ha jövő hónapban újra kitöltené a kérdőívet, a számok kissé elmozdulnának, és egy határon ülő pontszám át is kerülhet rajta.
Ez ugyanaz, mint a Myers-Briggs vagy a 16Personalities?
Nem, bár részben átfedő dolgokat mérnek. Azok a tesztek 16 típus egyikébe sorolják, minden vonást kettévágva. Ez azt mutatja meg, hol helyezkedik el az egyes vonásokon, folytonos pontszámként.
A különbség azért fontos, mert ezek a vonások természetüknél fogva nem oszlanak két táborra — egyenletesen oszlanak el, és a legtöbb ember középen tömörül, pontosan ott, ahol egy vágás a legtöbb kárt okozza. Ezért ad egy négybetűs teszt megismétlése olyan gyakran más betűket: egy középhez közeli pontszám a szokásos mérési zaj miatt átfordul.
Miért „kérdőív”, és miért nem „teszt”?
Mert különböző fajta dolgokat mérnek, és a különbséget érdemes megtartani.
A tesztnek helyes válaszai vannak, és jól próbál teljesíteni rajta: vizsga, IQ-teszt, járművezetői vizsga. A pontszáma azt mutatja, mennyire került közel a helyeshez. A kérdőívnek (angolul inventory, azaz „leltár”) nincsenek helyes válaszai, és azt kérdezi, milyen Ön általában. A pontszáma leírás, nem osztályzat. Az angol szó ugyanabból a tőből ered, mint a leltár — annak listája, ami kéznél van.
Ezt a különbségtételt nem mi találtuk ki. E terület szinte egyetlen komoly mérőeszköze sem nevezi magát tesztnek: NEO Personality Inventory, Big Five Inventory, Minnesota Multiphasic Personality Inventory, HEXACO Personality Inventory, Sixteen Personality Factor Questionnaire. Még a Myers-Briggs Type Indicator is kerüli, mégpedig szándékosan — a nevét úgy választották, hogy azt sugallja: egy preferenciára mutat rá, nem képességet mér.
A hétköznapi beszédben mindenki „személyiségtesztet” mond, a pszichológusok is, és senkit sem kell ezért kijavítani. Itt azért használjuk a pontos szót, mert ez a webhely e számok gondos olvasásáról szól, és ennek fele az, hogy tudja, milyen fajta szám van a kezében. Az egyetlen hely, ahol még a „teszt” szót látja, az, ahol a négybetűs típustermékekről beszélünk, mert azok így nevezik magukat.
Honnan származnak a kérdések?
A Nemzetközi Személyiségtétel-gyűjteményből (International Personality Item Pool), egy Lewis Goldberg által írt, közkincsnek számító tételgyűjteményből, amely azért jött létre, hogy a személyiség mérése ne függjön kereskedelmi mérőeszközöktől. A válogatás és a referenciaadatok John A. Johnson publikált munkájából származnak.
A tételek szándékosan kifejezések, nem mondatok — mindegyik egy ki nem mondott „Én …” kezdetet egészít ki.
Az egyetlen kivétel az MFQ-2, Mohammad Atari, Jonathan Haidt, Jesse Graham és munkatársaik Morális Alapok Kérdőív-2-je (Moral Foundations Questionnaire-2). Tételei teljes mondatok, nem számítanak közkincsnek, és itt azzal a Creative Commons Nevezd meg! licenccel használjuk őket, amellyel a szerzők közzétették. A hozzá tartozó referenciaadatok is tőlük származnak, a kérdőívet bemutató tanulmányból.
Az egyes vonásokat leíró szöveg az IPIP-NEO változatoknál John A. Johnson szövegein alapul, a többinél ennek a szolgáltatásnak készült.
Melyik kérdőívet töltsem ki?
- Mini-IPIP — 20 tétel, körülbelül 3 perc.
- MFQ-2 — 36 tétel, körülbelül 5 perc.
- IPIP Big-Five Factor Markers — 50 tétel, körülbelül 7 perc.
- IPIP-NEO-120 — 120 tétel, körülbelül 15 perc.
- IPIP-HEXACO-240 — 240 tétel, körülbelül 30 perc.
- IPIP-NEO-300 — 300 tétel, körülbelül 35 perc.
A hosszabb változatok skálánként több kérdést tesznek fel, így pontszámaik kevésbé ingadoznak; a rövidebbek kevesebbet vesznek el a délutánjából. Mindegyiket azokhoz viszonyítva pontozzuk, akik ugyanazt a változatot töltötték ki, soha nem egy másikhoz.
Nem mind ugyanazt mérik. Az IPIP-NEO változatok és a Big Five faktormarkerek öt vonást mérnek; az IPIP-HEXACO hatot, hozzáadva az őszinteség–alázatosságot, amelyre az ötfaktoros modellnek nincs skálája. Figyeljen a negyedik vonás irányára is: egyes változatok neuroticizmust, mások érzelmi stabilitást mérnek, amely ellenkező irányba mutat. Minden eredmény jelzi, melyiket mutatja.
Az MFQ-2 egyáltalán nem személyiségkérdőív. Azt méri, mekkora súlyt ad hat erkölcsi szempontnak — a gondoskodásnak, az egyenlőségnek, az arányosságnak, a lojalitásnak, a tekintélynek és a tisztaságnak —, és pontszámai nem vethetők össze a többi kérdőív egyetlen vonásával sem.