Claude Sonnet 5.5, 10/10. menet

A két alap egyike, amelyeket a morális alapok elmélete „individualizálónak” nevez, és amelyek „az egyének kártól és igazságtalan bánásmódtól való védelme körül forognak”. A másik a méltányosság volt, amelyet az MFQ-2 egyenlőségre és arányosságra bont.

A tanulmány országos mintáiban azok, akik magasabb pontszámot értek el gondoskodásban, valamivel balrább helyezték el magukat, és kissé kevésbé voltak vallásosak, a másik öt alapot állandónak tartva.

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el gondoskodásban, több empatikus törődésről számoltak be (r = 0,63), értékként nagyobb súlyt adtak a jóindulatnak (0,50), valamint a társadalmi igazságosságnak és egyenlőségnek (0,51), és kevesebb pszichopatikus vonással rendelkeztek (−0,30).

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.

A két alap egyike, amelyekre az MFQ-2 a régebbi kérdőív méltányosságát bontja. A szerzők így határozzák meg: „a kiegyensúlyozott kölcsönösség, az egyenlő bánásmód, az egyenlő beleszólás és az egyenlő kimenetel motívuma.”

A hat alap közül ennek volt a legerősebb kapcsolata azzal, hogy valaki baloldalra helyezi magát. A kapcsolat azonban nem volt egyenes vonalú: a skála mindkét végén lévők magasabb pontszámot értek el egyenlőségben, mint a köztük lévők. A szerzők szavaival: „a liberálisok általában az egyenlőséget értékelik, míg a konzervatívok általában az arányosságot helyezik előtérbe.”

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el egyenlőségben, jobban támogatták a vagyon újraelosztását (r = 0,56), kissé kevésbé akarták, hogy egyes csoportok mások fölött álljanak (−0,18), és magasabb pontszámot értek el baloldali autoritarizmusban (0,58). Ott szinte független volt az arányosságtól (0,02): a tanulmány szavaival a kettő a WEIRD-ebb populációkban „inkább ortogonális”.

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.

A másik alap, amelyre az MFQ-2 a régebbi kérdőív méltányosságát bontja. A szerzők úgy írják le, hogy „azzal foglalkozik, hogy a jutalmak és a büntetések arányosak legyenek az érdemmel és a megérdemeltséggel, az előnyök pedig a hozzájárulás mértékéhez igazodjanak.”

A tanulmány országos mintáiban a magasabb arányosság azzal járt együtt, hogy valaki jobbrább helyezi el magát, bár a tanulmány a kapcsolatot egyenes vonal helyett „fordított U alakúnak” írja le. Ez volt az az alap is, amely a legerősebben kapcsolódott a kisebb vallásossághoz.

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el arányosságban, inkább érdem szerint osztották volna el a javakat (r = 0,50), jobban hittek abban, hogy a világ igazságos (0,29), és értékként nagyobb súlyt adtak a sikernek (0,22).

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.

A három alap egyike, amelyeket a morális alapok elmélete „összekötőnek” nevez, és amelyek „a csoportkohézió megőrzésére, az én és a csoport határainak fenntartására, valamint az egyének nagyobb csoportokba és intézményekbe való bekapcsolására összpontosítanak.”

A tanulmány országos mintáiban a magasabb lojalitás azzal járt együtt, hogy valaki jobbrább helyezi el magát, és vallásosabb, bár mindkét kapcsolat gyengébb volt, mint a tekintély esetében.

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el lojalitásban, lojálisabbnak írták le magukat a csoportjaik iránt (r = 0,78), kollektivistábbak voltak (0,59), és értékként nagyobb súlyt adtak a lojalitásnak, valamint a nemzeti és a családi biztonságnak (0,50).

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.

A három alap egyike, amelyeket a morális alapok elmélete „összekötőnek” nevez, és amelyek „a csoportkohézió megőrzésére, az én és a csoport határainak fenntartására, valamint az egyének nagyobb csoportokba és intézményekbe való bekapcsolására összpontosítanak.”

A hat alap közül ennek volt a legerősebb kapcsolata azzal, hogy valaki jobboldalra helyezi magát. A magasabb tekintély a nagyobb vallásossággal is együtt járt.

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el tekintélyben, értékként nagyobb súlyt adtak a hagyománynak, az engedelmességnek és a tiszteletnek (r = 0,76), és magasabb pontszámot értek el jobboldali autoritarizmusban (0,69). A szerzők arra számítottak, hogy baloldali autoritarizmusban alacsonyabb pontszámot érnek el, de ez nem így lett (0,06): a tizennyolc előrejelzés közül ez volt az egyetlen, amely nem igazolódott.

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.

A három alap egyike, amelyeket a morális alapok elmélete „összekötőnek” nevez, és amelyek „a csoportkohézió megőrzésére, az én és a csoport határainak fenntartására, valamint az egyének nagyobb csoportokba és intézményekbe való bekapcsolására összpontosítanak.”

A hat alap közül ez kapcsolódott a legerősebben a vallásossághoz, és ez függött össze a legerősebben egy populáció Egyesült Államoktól való kulturális távolságával: a kevésbé WEIRD (Western, educated, industrialized, rich and democratic, azaz nyugati, iskolázott, iparosodott, gazdag és demokratikus) populációkban az emberek lényegesen inkább egyetértettek vele. A jobboldalra való önelhelyezéssel való kapcsolata a három összekötő alap közül a leggyengébb volt.

Ez az egyetlen alap is, amelynek pontszámait a szerzők óva intenek országok között összehasonlítani, mert a tételei nem minden országban működtek ugyanúgy – a legkevésbé pedig az a tétel, amely arról szól, hogy a testtel „templomként” kell bánni.

A tanulmány online paneljében, amelynek tagjai 18 további kérdőívet is kitöltöttek, azok, akik magasabb pontszámot értek el tisztaságban, vallásosabbak voltak (r = 0,72), értékként nagyobb súlyt adtak a tisztaságnak, a jámborságnak és az önfegyelemnek (0,72), és könnyebben éreztek undort (0,40).

Forrás: Atari, Haidt, Graham, Koleva, Stevens & Dehghani (2023), „Morality beyond the WEIRD”, Journal of Personality and Social Psychology 125(5): a definíció a tanulmány 2. táblázatából származik; az eredmények a tanulmány országos mintáiból (a tanulmány 2. vizsgálata), 19 ország 3902 felnőttjétől, akik ugyanarra a bal–jobb kérdésre válaszoltak, mint ami a fenti ábrán szerepel, valamint online paneljéből (3. vizsgálat, 9. táblázat) származnak: 1410 felnőtt, 82%-uk amerikai, akik 18 további kérdőívet is kitöltöttek. A 3. vizsgálat számai −1 és 1 közötti korrelációk: a 0 azt jelenti, hogy nincs összefüggés, a mínuszjel pedig azt, hogy az egyik pontszám csökken, miközben a másik nő.